NERtárs-blog

Azt már megtanultam drága BKK Dávidunktól tavaly, hogy ha télen hó esik az vis maior. Tegnap hajnalban meg Ózdon jártam. Persze csak virtuálisan (köszönet érte a 444.hu - nak).

Na, ott Ózdon fejtette ki a polgármester, hogy mi a helyzet a nyárral... Ugye Ózdon most a víz meg a közkutak adják a témát. Pár ilyen kutat elzártak, még több -ben meg csökkentették a nyomást, mert állítólag ipari mennyiségű víz fogyott ezekből. Az úgy volt..., hogy a helyi lakosok egy része a kutakból hordta haza a vizet inni, szomjoltásra; vagy a fazékba a főzéshez; a leggaládabbak meg egyenesen a lavórba, hogy kimossák a ruháikat, vagy tisztálkodjanak. Nem spórolásból, hanem mert a 21. században, egy irigyelten és elismerten jól teljesítő, továbbá lassan stadion-nagyhatalommá váló országban még léteznek családok akikhez nincs bevezetve a víz. Ahogy pedig dübörögni látszik a munkaerőpiac, hát... asszem' egy darabig még lesz is sok ilyen család... Szóval ezt a felelőtlen vízpusztítást tovább nem tűrhette az ózdi városvezetés, ezért tette amit tett.

Na ez van most, és ennek apropóján kérdezte meg a 444.hu riportere, hogy nem-e lett volna emberségesebb, ha ezt a köztéri vízkorlátozást mondjuk őszre halasztották volna. És itt, az erre adott polgármesteri válaszról jutott eszembe a dávid-i vis maior. Ózd nagyembere ugyanis értelmiségi megfogalmazásban próbálta elmagyarázni, hogy ennek semmi köze a kánikulához, mivel ők ott a városvezetésben még decemberben állapították meg, hogy vízfogyasztás ügyben Ózdnak lépnie kell, és a malmok úgy őröltek, hogy júniusra lett ebből végleges döntés. Majd kifejtette, hogy akkor ők nem tudhatták, hogy milyen lesz az időjárás... Na most nem tudom, hogy ezt mikor nem tudták: decemberben é' , avagy júniusban. De meg kell érteni ezt a hatalmas dilemmát NERtársak! Mer' ugye szegény városvezetés emberségből (gondolom én...) annyira örlődött, hogy megtegyék-e a lépést vagy ne, míg végül csak a 40 Celsiusos júniusban bírták elhatározni magukat. Másrészt pedig az valóban kiszámíthatatlan, hogy ilyentájt milyen lehet az időjárás... És ha hó esik?!... ( A riport itt látható : LINK 444.hu)

Minden esetre én már azon sem csodálkoznék, ha legközelebb egy hasonló "probléma" kapcsán, egyenesen szakértőket vonnának bele a döntésbe... Sőt! Segítőkészségemet az is bizonyítja, hogy szívesen állok rendelkezésére a hasonló nehézségekkel küszködő politikusoknak; az ózdi polgármesternek akár fél gázsiért is, mert úgy megkedveltem... (Dávidnak pedig ingyen, mert ő olyan amilyen, de legalább helyes kölök.)

A mentális képességeken túl, viszont az ózdi "víz-ügy"-ben még mindig nem láthatunk tisztán, mert hol arról szól a fáma, hogy visszakapják a vizet az ottani köztéri kutak, hol azt, hogy de mégsem. Ám ez a dilemma is el fog dőlni. Ha máskor nem is, de a kánikula végére biztosan...

Drága Kocsis Máténk! Te, aki kiegyensúlyozott médiánk féltve örzője vagy. Igencsak felhúztad magad midőn tudomást szereztél ama borzalmas skandallumról, hogy pár napja a Sanoma médiavállalat vezetője - nevezetesen Szabó György - összeröffent egy budai étteremben más magyarországi médiavállalatok képviselőivel, ahol is arról szónokolt, hogy segíteni kéne az ellenzéknek abban, hogy nagyobb teret kaphassanak a hazai médiában. Hát ez szörnyű, égbe kiáltó borzalom! Még jó, hogy van nekünk egy olyan okos, abszolút elfogulatlan hyper-szuper újságunk mint az MNO, melynek cikkére hivatkozol.
Felháborodásod oka, hogy szerinted nemcsak hogy pénzügyileg szeretné ez a Szabó ember átalakítani a médiapiacot, de már-már a választásokat is befolyásolná. Ezt pedig azért gondolod, mert a mi abszolút kiegyensúlyozott médiánk, abszolút kiegyensúlyozott tagja az MNO meg is írta aztat, hogy ott azon a budai ebéden mi hangzott el. Csúnya dolgok voltak... Ez a Szabó állítólag arra buzdította az ott jelenlévőket, hogy közöljenek olyan híreket amik a kormány hibáit tárják fel, és bizonyos felületek pedig kevesebb reklámbevételhez juthassanak. Ezek tényleg súlyos szavak, ezt be kell látnia mindenkinek, de azért ennyire nem kell kiborulni... Több okból sem. Először is arany Máténk, ez az ország 10 millió emberből tevődik össze, nem csak abból a 26 %-ból amelyik feltétlen híve a kormánynak. (Tárki július) Ez azt jelenti, hogy vannak akik sajnos nem szeretik a narancsot, még akkor sem, ha nagynemzeti NERszalaggal is van becsomagolva, és kereszténytömjénillat lengi körül. Na mármost ezek az emberek is szeretnének híreket „enni”, és mint ezen ország lakói, jár is nekik. Márpedig ha az ő gyomruk nem bírja a mindenhonnan folyó „jól teljesítünk”  főzeléket, akkor valljuk be nagy sz@rban vannak jelen pillanatban, mert a televízióban meg a rádióban egy kezükön meg tudják számolni, hogy mennyi az a médiafelület amiből válogathatnak. Az újságok közül sem túl nehéz a döntés. Persze pénzügyileg befolyásolni a médiát, na az tényleg egy nagyon csúf dolog. Mondtam is egy-két éve amikor az a pletyka járta, hogy a Népszava anyagi gondokkal küzd… Mekkora balhé is kerekedett amikor a kiéhezett újság végül a Közgéppel reklámszerződött… Kár ennyire mérgesnek lenned. Izgulni valód amúgy sincs amiatt, ha a média egy része a kormány hibáira kezdene el ráfókuszálni, hisz a kormány „ Jól Teljesít!” Abból meg baj nem lehet, igaz?...

Nagyon kicsiben gondolkodom... Ez ma derült ki számomra.

Barangoltam egy kicsit a neten és több cikkel is találkoztam, amely a kormány idei utazásainak összegével foglalkozott. Nem vészes ügy. Fontos emberkéink utazgatnak, röpködnek ide oda, valahol aludniuk is kell, az meg pénz. 160 millió szép magyar Ft. Ebből elméletileg kb. 130 millió Viktorunk utazásaira ment el. Legalábbis a blikk.hu erről számolt be, midőn kimutatást kért a Miniszterelnökségtől és a tárcáktól ez ügyben. Az ilyen adatok nem annyira húznak fel, (bármilyen szenzációnak tűnhetnek…), hiszen ha csak a repülőjegy árakat, a biztonságot és egyebeket nézzük, elmegy az a pénz igen hamar. És fapadossal tényleg nem utazhat egy miniszterelnök, mert az a külföld felé valóban nagyon ciki lenne. Úgyhogy ez a része nem izgat túlságosan. Ám a cikkben elmerülve mégiscsak fennakadt a szemem egy szinte lényegtelennek tűnő tételen:

„...szerepel a kimutatásban 1,4 milliós diplomáciai ajándék is, amit libanoni látogatására vitt”… Mármint a miniszterelnök urunk és parancsolónk. (forrás: blikk.hu)

Na ezen gondolkodjunk el egy picikét. 1,4 millió Ft. Mi a lókukit lehetett ezért ajándékba vinni?! Sajnos nekem – bizonyára földhözragadt módon – külföldi államfőknek, vagy akármilyen nagy embereknek vitt ajándékként egyből a hungaricumok jutnak eszembe, illetve olyan ötletek ugranak be, amelyek Magyarországra jellemzőek, mint mondjuk egy Tokaji Aszú, avagy a téliszalámi, az igazi fajtából, (amihez magyar átlagember persze ritkábban jut hozzá, mivel pénzkerete oly annyira véges, hogy eme finom terméket már a luxuskategóriába tartozónak érzékeli, de most hagyjuk ezt a témát…)

Szóval ha a fent említett borból – és akkor ha már ajándék, legyen 6 puttonyos, vagy akár aszúesszencia – becsomizunk egy kartonnal, meg hozzácsapunk több rúd téliszalámit, akkor az még mindig messze esik a majd másfél milla árkategóriától. De ok! Ne vigyünk szalámit Libanonba, mert mondjuk lehetséges, hogy azért az nem illő, meg az út is hosszú, szóval rendben, hagyjuk ki a „csomagból”… Ám akkor még mindig nem értem, és talán fel sem fogom, hogy mi kerülhet ennyire rengeteg pénzbe amit csak diplomáciai ajándékként definiálunk.

Ha gondoljátok vitassuk meg, elvégre időnk van, és még okosabbak is lehetünk ezáltal.

Tehát a kérdés: mit lehet kapni 1,4 millió Ft-ért ami ajándékba adható?

Drága Viktor!

Levelet kaptam, amiben jó magyar emberként definiáltál engem, sőt egyenesen honfitársnak neveztél nagy „H”-val. Nem mondom, hogy nem esett jól azok után, hogy az utóbbi években lusta munkanélküli, vagy igényes, felelősséget vállalni nem akaró munkavállaló volt a titulusom szép hazámban. A rokkant szomszéd is büszke volt (mivel neki is küldtél ilyen szép irományt), mert azért csalóból magyar Honfitárssá válni egyik pillanatról a másikra, igen felemelő érzés neki. Annus néni is boldogan mutatta meg a faluban, hogy nem mindig csak  nyugger a neve néki…  Szóval levelet kaptunk Tőled és nemcsak, hogy szép szóval illettél minket, de még jó hírt is közöltél velünk. Azért egónk az van rendesen! Ezt meg kellett állapítanom. A levél megfogalmazása igazán karakteresre, „Győztünk NERtársak!” típusúra, „király-sirályok vagyunk” hangvételűre sikeredett. Elvégre ettől indul be a magyar ember fülkeforradalmat csinálni…  Annyira megtiszteltél, hogy arra gondoltam illetlenség lenne papírra vetett szavaidat válasz nélkül hagyni. (Meg ugye terápiás célból is jó az ha kiírom magamból ami feltolul soraid láttán…)

A levelet úgy kezded:

„Egy minden magyar embert érintő jó hírt szeretnék megosztani Önnel.”

Bevallom nagyon megleptél. Erre tényleg nem számítottam. Kihunyt számomra a remény a közös kommunikációra, úgy a harmadik-negyedik alaptörvény módosítás táján. Akkoriban erősen vártam, hogy megkérdezel, akarom-e az azokban foglaltakat. Szerettem volna megbeszélni, csak úgy kötetlenül, baráti alapon, lazán. Akkor hiába vártam. Összetörted a szívem, mert éreztem, nem szeretsz már... De ami elmúlt elmúlt, mit is tehetnék, elvégre én csak egyedül vagyok, a Te neved meg 2/3-ad.

Ám menjünk tovább.

„ Az Európai Unió kénytelen megszüntetni a hazánkkal szemben 2004 óta folytatott túlzottdeficiteljárást.”

Büszke vagyok! Mert ha jól értelmezem ezt a mondatot, akkor jól kiszúrtunk ez EU-val! Elvégre más gondjuk sem volt, mint Magyarországot szégyenpadon tartani, aztán most meg „kénytelenek” befejezni ezt. Jelenleg biztosan sírva harapdálják ott az EU-s  kispárnájukat… De a jó híreknek itt nincs vége:

„Ezután minden uniós forráshoz hozzájuthatunk, ami a magyaroknak jár. Ez azt jelenti, hogy Magyarország egy fontos csatában győzött.”

Hát ezzel megint megleptél, de erősen. Eddig fogalmam sem volt arról, hogy az uniós források nekünk „járnak”. Én balga azt hittem, hogy sz@r-ban vagyunk, és kéne egy kis lóvé, amit reszketve várunk, majd pedig ha megkapjuk, akkor örömpávatáncot járva megköszönjük és boldogan fejlesztjük belőle az országunkat. Abszolút új infó nekem, hogy ez nem egy „szegény rokon”-nak adott segítség, hanem kimondottan jogunk van hozzá mert a „magyaroknak jár”… Minden nap tanul az ember…

A levél további részét már szó szerint nem is idézném, mert az csak a szokásos dolgokról szól, mint „azelmúttnyócév”, meg a „2010-ben az emberek minket hatalmaztak fel” stb. Megtudhattam még, hogy most már a kormány nemcsak, hogy jól teljesít de túl is teljesít. Örülök, hogy ezt így megírtad nekem, mert mégis csak nyugodtabban és büszkébben teszem túl magam azon, hogy két fizetésből sem tud a három fős családunk félretenni, meg már 25.-én erősen várjuk a következő hó 10.-ét, a fizetésnapot…

Már csak egyetlen mondatodra térnék ki, ha esetleg nem tartalak fel ezzel:

„Ezt a sikert mi, magyarok közösen értük el. Szükség volt hozzá minden egyes magyar ember munkájára, erőfeszítésére, támogatására, és az együtt meghozott áldozatokra.”

Ezek gyönyörű, felemelő mondatok. Tényleg megmelengeti az ember szívét. Egy kérdéssel válaszolnék erre neked:

Azt még értem, hogy sokan hoztunk áldozatot az elmúlt években, és érzésem szerint a saját bőrünkön fogjuk érezni még a jövőben is a fülkeforradalmár-szabadságharc hatásait. Szóval szívunk rendesen... De vajon Te milyen áldozatokat hoztál eközben? Ha tudsz ilyeneket felsorolni, akkor majd én is úgy fejezem be levelemet, hogy:

„Tisztelettel és nagyrabecsüléssel…” LBM

Úgy néz ki, a földbotrányok is megoldódnak! Hamarosan eljön végre a nyugalom, mármint valakiknek a nyugalma…

Szóval az történt, hogy szombattól hatályos egy földbérletpályázatok kezelését módosító kormányrendelet, mely tulajdonképpen a nyertes és a vesztes pályázatok összevetését lehetetleníti el. Szabó Rebeka (Párbeszéd Magyarországért) legalábbis ezt állítja. A klubradio.hu röviden beszámolt a politikus hölgy sajtótájékoztatójáról:

„…a pályázatokat a jövőben csak egy példányban kell benyújtani az alapkezelőhöz, közjegyzőnél már nem kell azokat letétbe helyezni. A korábbi pályázatok letétbe helyezett beadványait megsemmisítik, az alapkezelő pedig minden vesztes pályázatot visszaküld a gazdálkodónak, vagyis nem őrzi meg őket. Szabó Rebeka szerint ennek katasztrofális következménye lesz a földpályázatok ellenőrizhetőségére nézve, hiszen a pályázatok összehasonlíthatatlanná válnak. Mint mondta, sok visszaélésgyanús ügyre derült fény a nyertes és vesztes beadványok összevetésével.”

Várom a kormányzati kommunikációt, amiben majd szépen elmagyarázzák, hogy nem ám azért…, hanem csak a procedúra leegyszerűsítése miatt, és csak az állampolgárok érdekében…  (Erre már előre megírtam egy posztot, alkalomadtán prezentálom… ) Amennyiben a kormány valóban hasonló „érvekkel” támasztja alá a fent említett rendeletet, én máris megyek és beinvesztálok egy kisebb összeget lottószelvények vásárlásába… 

Azt szokták mondani, hogy minden nap tanul valamit az ember. Úgy gondolom, hogy a holnapi napra ez mindenképp igaz lesz. Az én tudásforrásom a Heti Válasz lesz amennyiben igaz a hír (hetivalasz.hu), miszerint a holnapi napon az újság az őszödi beszéd kiszivárogtatásának koronatanújával készített interjút tesz közzé. Őszintén várom. Talán nem is nevet vagy neveket, hisz egy MSZP ülés hangfelvétele mindenképp MSZP-s kézből juthat bárhová is. Inkább a miért, a hogyan és a kinek kérdésekre szeretnék válaszokat. Közel hét éve nem tudok rájönni mi lehetett az ok. Gyurcsány nem volt vállalhatatlan. Nem keveredett botrányba, vagy olyan kínos akármibe amely az MSZP avagy a kormány megítélését negatív irányba tolta volna. Bár el sem tudom képzelni, hogy bármi is akkora kárt okozott volna az MSZP-nek mint maga a beszéd kiszivárogtatása, ráadásul olyan kezekbe ahol első „csapásként” pár kiragadott mondat nyert teret, mely után a teljes beszéd valósága már sokakat nem is érdekelt. (Állítom, hogy még ma is vannak akik soha az életben nem hallgatták végig azt a 25 történelmi percet, mely a beszéd egésze.)

Igazából már ezen is túl léptünk sokan. Eltelt hét év. Ellenben szembenézésünk szempontjából a kiszivárogtató/k döntésének logikája nagyon fontos lehet. Tekintsünk vissza: adott egy párt, ami  elnyerte a választók kegyeit négy év után még négy évre. Lássuk be, ez hatalmas siker volt, és sok szempontból szerencsés. Az MSZP esélyt kapott arra, hogy programjait befejezhesse, újakat készítsen és learassa azok babérjait.  Elméletileg minden klappolt, persze azt kivéve, hogy reformok kellettek. Ám ezeket is túlélhette volna.  És itt van az a logika amit nem értek. Akárhogy nézem, mindig oda lyukadok ki, hogy a reformok, megszorítások (nevezze, ki ahogy akarja) elkerülhetetlen bevezetése után  előrelátható népszerűségvesztés okozhatott valamilyen hatalmas riadalmat a párt berkein belül. Emiatt egyesek úgy érezhették, hogy Gyurcsányt el kell távolítani, mivel biztos volt, hogy ő végig is csinálná amit kell. Ugyanakkor ha a hatásokat nézzük, a beszéd kiszivárogtatásával a pártot és az akkori kormányt lökték egy hatalmas szakadékba, melyből az MSZP mai napig nem is tudott igazán kikecmeregni. Ekkorát tévedtek volna a „közreműködők”?... Nehezen tudom elképzelni. Így megmaradt a homály amely ezt az egész történetet elfedi.

Erre szeretnék holnap választ kapni a Heti Válasz riportjából. És most már nagyon. Mélyen megvetem a jelenlegi kormányt, és erősen haragszom rájuk tetteikért, cinizmusukért melyek nélkülözik a humanizmust, a szolidaritást és a profizmust. De dühöm nagy része azok felé irányul, akik Isten tudja milyen megfontolásból  szinte ajándékba adták a hatalmat - és ezzel az egész ország jövőjét - ennek a mostani, megfelelő jelzőkkel nem is jellemezhető országvezetésnek. Ez a bűn nem lemosható, nem feledhető és nem bújtatható el a jelenlegi kormány botrányai mögé. Megbocsájthatatlan és ahogy az idő telik, az országunk kárainak rendbetétele pedig egyre beláthatatlanabb időintervallumokba kerül, úgy nő a bűn, hiba (nevezzük bárminek) nagysága. Minden Őszödön kezdődött és azon túl, hogy én és sok más állampolgár isszuk valakiknek a félresikerült manipulációját, még egy olyan adu ászt is a kezébe kapott a FIDESZ, mellyel még hosszú évekig bizonygathatja legitimációját az „elmúltnyóccév”-el szemben.

Az elmúlt nyolc évnek számomra is van bűne, mégpedig az árulás, amely idáig vezetett. Engem mint potenciális és évek óta MSZP-re szavazó állampolgárt nem azért veszített el a párt, mert egy ember „kurva ország”-ozott, vagy mert vizitdíjat akart bevezetni. A bizalmamat vesztette el. Egy olyan pártban ugyanis nem tudok bízni, amelyik a saját elnökét valós, értelmezhetetlen ok nélkül tönkre próbálja tenni, és ezzel úgymond a „pártomat” is agyon csapja, hogy aztán az út szélén hagyjon. Politikai árva lettem, akit oda dobtak prédának egy olyan kormányzás keze alá akikkel soha nem értettem egyet. Nem az a baj, hogy nem a bal oldal kormányoz, hiszen egy normális demokráciában bármelyik párt is adja a miniszterelnököt, mégiscsak együtt vezeti az országot jobb és bal oldal. A baj az, hogy hiába maradt meg a parlamentben a „pártom”, az én értékrendszeremért nem tehet semmit, mert úgy tönkre tette magát, hogy jelenleg egy 2/3-os formáció uralja a terepet, méghozzá egy olyan amit nem túlzottan érdekel a más véleménye, így az enyém meg az MSZP-é sem. Magamra maradtam több ezer hasonló szavazóval együtt, és az érdekeim megvédése egy blogra korlátozódott, az is csak addig amíg hagyják…

Ha pedig így alakult, akkor legalább had tudjam meg a miérteket. Remélem, hogy valóban érdemes lesz holnap újságot olvasnom és nem még több fél információval akarják kiszúrni a szemem.  A válasz úgy érzem jár nekem!

Ma több minden is kiderült, amiből okulhat a NERtárs, és bár vannak akik nem szeretnék, mégis mostanság lehet, hogy minden út a trafik bizniszhez vezet?...

Szekszárd dohánybolt-elosztásos botránya még le sem hűlt, sőt még meg sem ízlelhettük igazán Navracsics NERtárs ez ügyben kinyilvánított szavait, miszerint: „Egy párt belső ügye nem biztos, hogy a közre tartozik…”; és ekkor hipp-hopp, máris Hajdúszoboszló jött be a képbe. Ez utóbbi esetében nem hangfelvétel szivárgott ( mint Szekszárd kapcsán), hanem „elfogtak” egy levelet, melyben állítólag a Fidesz helyi elnöke szolgált instrukciókkal a pályázatok „elbírálását” megkönnyítendő. Olyasmik szerepeltek benne, mint: "Egy családnak kettőt adni úgy, hogy nincs velük kapcsolatunk, meggondolandó”, avagy: "Ráadásul konkurenciát támaszt annak, aki velünk van ősidők óta. Nem javasoljuk!" (a hvg.hu teljes cikke erről itt: LINK)

Szerettem volna belinkelni a szoboszloihirek.hu beszámolóját erről, mivel az valamikor még létezett, de ismeretlenek, hogy,hogy nem… meghekkelték az oldalt, és a trafikmutyi helyett a következő szöveget olvashattuk a honlapon: „hacked by MR.ART@N---IRAN is my love". Jelen pillanatban pedig már ezt: „Weblapunk külső támadás, áldozatává vált. Véletlen vagy talán az elmúlt napok eseményei váltották ki, nem tudjuk egyelőre. A helyreállítás folyamatban van. Kérjük később látogasson el hozzánk ismét” LINK

Szóval nincs nagy baj, dolgoznak a honlap helyreállításán.  

Én meg óvatos bloggerként kivárok és csak magamban gondolkodom azon, hogy mi történhetett. Ki derül az hamarosan…

P.S. : 20.08. A szoboszlói honlapot megcsinálták, már elérhető, így itt a cikk amiben az ominózus levél is olvasható: LINK

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fejét büszkén felemelte és azt mondta: pedagógus napra béren kívüli juttatást adunk a tanároknak…

A közlemény így szól: „Idén átmeneti megoldásként, az egységes munkáltatói szabályozók elkészültéig a költségvetésben rendelkezésre álló éves keret (5,5 milliárd forint) 2/3 részét kapják meg Erzsébet-utalványban azok, akiknek tavaly is volt ilyen juttatásuk, 1/3-át pedig az előző évben ilyen juttatásban nem részesült pedagógusok között osztják szét”

Egyem a szívüket! A könnyem újra kicsordult a gesztusok eme netovábbját olvasva. Na most a pedagógusok (akik immár „KLIK” fennhatósága alatt dolgoznak) egy része azért nem ilyen meghatott. Bevallom, meg is értem őket. Egy kisvárosi iskola tanára így nyilatkozott erről:

„A mi iskolánkban volt béren kívüli juttatás, amit január óta nem kapunk, ez a mi esetünkben fizetéscsökkenést jelent. Aztán most megtudtuk, hogy kapunk Erzsébet-utalványt pedagógusnapra, mintha jutalom volna.” (forrás: nol.hu) 

Szüdi János jogász, közoktatási szakértő szerint amikor az iskolák az önkormányzattól állami kézbe kerültek, akkor a pedagógusok kollektív szerződéseit is átvették, márpedig azokban a béren kívüli juttatás is benne található. Mint a nol.hu írja kb. a pedagógusok 40%-ának volt ilyen szerződése az önkormányzatokkal. Azaz, fél éve nem kapják meg a kafetériát ami járna nekik, de most borzasztóan örülniük kéne, hogy majd pedagógus napon mégis…

Hogy mi itt a probléma? Először is megkérdezném, mint tudatlan NERtárs, hogy ha valóban szerződésben rögzítették a béren kívüli juttatást, és így vették át a dolgozókat, akkor milyen módon történhet az meg, hogy csak úgy egyszerűen hónapokig nem fizetik azt ki? A név nélkül nyilatkozó tanár elmondja azt is, hogy már a nyomtatóba sincs patron, mert nem futja. Igaz, hogy Hoffmann Rózsa anno csak az mondta, hogy kréta van és egyéb eszközökre nem tért ki, de azért felmerül a kérdés, hogy ha ennyire gáz a helyzet, akkor mi értelme volt az átszervezésnek, hisz ezzel a már amúgy sem tökéletes oktatást még trébb helyzetbe hozták.

Az viszont már valóban szánalmas, hogy a „KLIK” a tehetségtelenségét úgy próbálja fényezni, hogy kafetéria tartozását a pedagógusok egy része felé pedagógus napi jutalomként próbálja beállítani. (Ráadásul mint a cikkből kiderül, nem is kap minden tanár ebből.)  Már csak abban reménykedem, hogy a „KLIK” nem fog megsértődni azon, ha az „örömünnep”  hatás elmarad…

A trafikügyben kiszivárgott hangfelvételben és a hvg erről szóló cikkében azt hiszem könnyen átsiklottunk egy már a trafikokon is túlmutató momentumon: azaz vesézzük ki, hogy mit jelent ország vezetés meg korrupció szempontjából a következő mondat: „kurva sok megrendelést kapott a Fidesztől”. Ez, mint ismeretes Horváth István szekszárdi polgármester ajakát hagyta el, a pár nappal ezelőttig még erősen letagadott trafikelosztás alkalmával. (forrás hvg.hu)

Az elhangzott mondat lényege, hogy a hvg-hez eljutott hangfelvételen elméletileg a felsorolt trafikpályázók nevei között elhangzott egy helyi vállalkozóé is, aki végül nem is nyert a pályázaton, mivel Horváth szerint nem vitt megfelelő mennyiségű kopogtatócédulát a Fidesznek, pedig mint már idéztem „kurva sok megrendelést kapott a Fidesztől”.

A helyzet igencsak elgondolkodtató. Mert mit is jelent ez? Leginkább azt, hogy a Fidesz ahol döntéshozó pozícióban van, ott nem a célnak, megbízásnak legmegfelelőbb vállalkozásokat, embereket választja ki egy-egy munkára, projektre, pályázatra, hanem azokat akiktől szavazatokra, barátságokra és lojalitásra számít. Azaz igyekszik megvenni hátországát. Szakmaiság, ár, megfelelő kivitelezés szinte abszolút nem számít, csak az alapelv: „mi adunk valamit, és cserébe majd kérünk egy kis szívességet ha eljön az ideje…” Nem is tudom melyik filmben hallottam hasonló mondatot, de abszolút bemutatja, hogy jelenleg milyen alapokon nyugszik az ország helyzete.

Azon túl, hogy erkölcsileg (és törvényileg is?...) elítélhető a módszer, a vállalkozói bizalmatlanságot is erősíti. Mert képzeljük el, hogy a szóban forgó vállalkozó azt hitte anno, amikor a sok Fideszes megrendelést kapta, hogy ő jól dolgozik, jó ajánlatokat tesz, és jó vállalkozó, azaz ezért kap annyi megrendelést. Most pedig arcon vágták, mert kiderült, hogy tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy ő milyen minőségű szolgáltatást nyújt (nem ismerjük ugyebár a vállalkozó tevékenységét), mert a lényeg, hogy megfelelő eredménnyel szolgálja-e a Fidesz szavazatvadász tevékenységét, hogy hasznos-e a párt céljainak.

Minden esetre az elhangzott mondat irdatlanul árt a kormánynak, de sajnos némileg azoknak is akik bármilyen megbízást kapnak tőle. A földügyek, a trafikügy, a CBA és még sok-sok hasonló és minimum megkérdőjelezhető „adok-kapok” üzleti kapcsolat már olyan közfelháborodást váltott ki, hogy a Fidesz ne csodálkozzon, ha valaki vagy valakik százszor is meggondolják, hogy kezet fogjanak-e a Fidesz-el  és köreivel. Ha én vállalkozó lennék, egy szerződés megkötését ezzel a szervezettel ezerszer is átgondolnám és még akkor sem biztos hogy beadnám a derekam, ha még oly zsíros megbízatásról lenne is szó. Ugyanis a vállalkozások nem négy évig szeretnének életképesek és hitelesek lenni.

Az események sajnos már túlléptek a finom „ mutyi” jelzőn. Olyan országban élünk, ahol lassan csak az juthat érvényre, aki hasznot hajt a „PÁRT”-nak, és mindenki vesszen aki nem.

Erről Lázár NERtárs szavai jutnak eszembe, aki valami olyasmit mondott, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Jelenleg viszont a „kinek mije van” felállást is ő és társai döntik el; úgy meg nem fer a dolog. Szerintem… És szerintetek?

A minap Győrött ismét megismerhettük a kormány és hűséges csaholói alternatív valóságát, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének 200.-ik kerekasztal beszélgetésén. Miközben arról olvastam, hogy földig hajoló mély alattvalói "te vagy Viktor az oxigén is a tüdőnkben" felvezetés után, a XXI. századi messiás kinyilatkoztatta, hogy a családok megvédése miatt támad az EU, aközben hat megsérült bölcsődésre gondoltam, akikre Miskolcon ráesett a vakolat. Az erről szóló cikkben volt szó combnyaktörésről, Széchényi-tervről, sok pénzről amiből felújították a bölcsit, aztán így sikerült... Ahogy ránéztem a helyszínen készült fotóra, ahol a pici ágyakon, takarókon, párnákon hevertek a leszakadt darabok, és belegondoltam abba, hogy itt a legnagyobb gyerek is csak 3 éves, elkapott az émelygés. Abszolút gyomorszájon vágott a nagy Magyar valóság: a tessék-lássék "leszarunk mi mindent és mindenkit" ország vezetés, és az eközben hirdetett "mi vagyunk a legvilágmegváltóbb, leghumánusabb, legokosabb, legönzetlenebb leglegleg-ek, akiktől irigylik a hőstetteket és jaj! báncsák’ a magyart..." agymosás. Nálunk annyira fontos a család, hogy alkotmányba írják, de hetekig, hónapokig vitáznak azon, hogy a családon belüli erőszakkal mi legyen. Pénzt feccölnek abba, hogy hirdessék, mennyire szép és jó dolog családot alapítani, de olyan gazdasági környezetet teremtenek, hogy a párok nem mernek belevágni a gyerekvállalásba. 2013-at írunk, és fejlődő országnak valljuk magunkat, de még vannak településeink, ahol nincs bölcsőde, vagy napi 3000ft körüli összeget kell fizetni azért, hogy amíg anyu-apu elmegy dolgozni addig befogadják a "jövőbeni adófizetőt" az intézménybe. 

Az viszont már valóban a legalja a "mi megcsináltuk, megvédtük" kampánynak, hogy egy összesen 98,375 millió forintból megvalósuló projekt az Új Széchényi Terv keretén belül, olyan végkifejlettel jár, hogy hat picike gyerek sérül meg. Kriza Ákos miskolci polgármester szigorú vizsgálatot ígér, bár nem nyugtat meg, ha a dadus, a portás, vagy az alvállalkozó lesz a bűnös. Elvégre valaki átvette a munkát, az alpolgármester meg büszkén mutogatta a városnak, hogy milyen szuper a fejlődés bölcsődék terén. Egy anyuka véleménye szerint: "valamit költöttek a bölcsire, úgy, hogy az utcáról jól nézzen ki a dolog, a többi nem számít, azt nem látja senki..." 

Hol élünk mi? Hol van a felelős gondolkodás? Tényleg olyan nagy elvárás, hogy ha már csinálnak valamit, akkor azt normálisan és megfelelő módon tegyék? Azt érzem, hogy ebben az országban szinte már minden csak arról szól, hogy mutassuk meg a külcsínt, tegyünk látványos gesztusokat szavazatokért, a többi pedig nem számít. Na de gyerekek töltik egy-egy ilyen intézményben a napjaik nagy részét! 

Szülőként leginkább letéptem volna valakinek a fejét, ha a gyerekemmel ilyesmi történik.

Azért üzenném a városvezetésnek, hogy a "jövőbeni adófizetők"-et nem csak "megcsináltatni" kell, hanem vigyázni is kell rájuk. Ha másért nem legalább a felnőtt, érett, felelősségteljes gondolkodás nevében, és mert picik, gyámoltalanok, és számítanak ránk felnőttekre.