A minap Győrött ismét megismerhettük a kormány és hűséges csaholói alternatív valóságát, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének 200.-ik kerekasztal beszélgetésén. Miközben arról olvastam, hogy földig hajoló mély alattvalói "te vagy Viktor az oxigén is a tüdőnkben" felvezetés után, a XXI. századi messiás kinyilatkoztatta, hogy a családok megvédése miatt támad az EU, aközben hat megsérült bölcsődésre gondoltam, akikre Miskolcon ráesett a vakolat. Az erről szóló cikkben volt szó combnyaktörésről, Széchényi-tervről, sok pénzről amiből felújították a bölcsit, aztán így sikerült... Ahogy ránéztem a helyszínen készült fotóra, ahol a pici ágyakon, takarókon, párnákon hevertek a leszakadt darabok, és belegondoltam abba, hogy itt a legnagyobb gyerek is csak 3 éves, elkapott az émelygés. Abszolút gyomorszájon vágott a nagy Magyar valóság: a tessék-lássék "leszarunk mi mindent és mindenkit" ország vezetés, és az eközben hirdetett "mi vagyunk a legvilágmegváltóbb, leghumánusabb, legokosabb, legönzetlenebb leglegleg-ek, akiktől irigylik a hőstetteket és jaj! báncsák’ a magyart..." agymosás. Nálunk annyira fontos a család, hogy alkotmányba írják, de hetekig, hónapokig vitáznak azon, hogy a családon belüli erőszakkal mi legyen. Pénzt feccölnek abba, hogy hirdessék, mennyire szép és jó dolog családot alapítani, de olyan gazdasági környezetet teremtenek, hogy a párok nem mernek belevágni a gyerekvállalásba. 2013-at írunk, és fejlődő országnak valljuk magunkat, de még vannak településeink, ahol nincs bölcsőde, vagy napi 3000ft körüli összeget kell fizetni azért, hogy amíg anyu-apu elmegy dolgozni addig befogadják a "jövőbeni adófizetőt" az intézménybe.
Az viszont már valóban a legalja a "mi megcsináltuk, megvédtük" kampánynak, hogy egy összesen 98,375 millió forintból megvalósuló projekt az Új Széchényi Terv keretén belül, olyan végkifejlettel jár, hogy hat picike gyerek sérül meg. Kriza Ákos miskolci polgármester szigorú vizsgálatot ígér, bár nem nyugtat meg, ha a dadus, a portás, vagy az alvállalkozó lesz a bűnös. Elvégre valaki átvette a munkát, az alpolgármester meg büszkén mutogatta a városnak, hogy milyen szuper a fejlődés bölcsődék terén. Egy anyuka véleménye szerint: "valamit költöttek a bölcsire, úgy, hogy az utcáról jól nézzen ki a dolog, a többi nem számít, azt nem látja senki..."
Hol élünk mi? Hol van a felelős gondolkodás? Tényleg olyan nagy elvárás, hogy ha már csinálnak valamit, akkor azt normálisan és megfelelő módon tegyék? Azt érzem, hogy ebben az országban szinte már minden csak arról szól, hogy mutassuk meg a külcsínt, tegyünk látványos gesztusokat szavazatokért, a többi pedig nem számít. Na de gyerekek töltik egy-egy ilyen intézményben a napjaik nagy részét!
Szülőként leginkább letéptem volna valakinek a fejét, ha a gyerekemmel ilyesmi történik.
Azért üzenném a városvezetésnek, hogy a "jövőbeni adófizetők"-et nem csak "megcsináltatni" kell, hanem vigyázni is kell rájuk. Ha másért nem legalább a felnőtt, érett, felelősségteljes gondolkodás nevében, és mert picik, gyámoltalanok, és számítanak ránk felnőttekre.
