Kedves Fidesz szavazó, aki magabiztos erkölccsel bírálsz engem!

Lehet, hogy Te dolgozol azon, hogy jobb legyen, de én is azt teszem. 21 éve, keményen, és nem tanulatlanul,vagy segítségeket várva. Nővér vagyok, az állam szerint nekem 130 000 nettó jár. Belenyugodtam. Ez van, nem tehetek semmit, mivel a hivatásomat nem akarom elhagyni, mert lehet, hogy egyesek szerint nem, de szerintem fontos. Fontos nekem és fontos a társadalom számára.Belerokkantam, időnként engem is mások ápolnak, de aztán ha a fájdalmam elviselhető, megyek tovább dolgozni. Mert ezt akarom. Ugyanakkor nem akarom, hogy a gyerekem is ide jusson. Hogy egy életen át "keccsöljön" azért a 100 pár ezerért ami arra elég, hogy párizsit együnk reggeltől estig. Mindezt becsületes munkával, segélyek, és panaszkodás nélkül. Bocs, de nem ezt szánom neki. És azt viszont végképp nem, hogy "ügyeskedő" milliomosok mondják meg neki, hogy mennyit ér. Én 40 éves vagyok, beteg ember aki a szakmájának a sajátosságai miatt lett beteg. Nem vagyok öreg, de ezt dobta a gép... Nekem már nem annyira számít, hogy Jánosnak a véleménye szerint csak 130 ezret érek ( mivel ő szavazza meg a fizetésemet, nem pedig az elvégzett munkám értéke ). Szeretném ha a gyerekem keményen dolgozna mint én, de azt is, hogy ez a munka megadja neki az alapvető életet, ami egy családhoz kell. Nem számít, ha nem lesz milliomos stróman, de az számít, hogy ha a családjáért és magáért dolgozik becsülettel, akkor meglegyen az a motívációja, hogy megéri, mert a családját el tudja látni, gyomorfekély nélkül. Hogy ne kelljen félnie attól, vajon ha bérletet vesz a munkába járáshoz, akkor majd a hónap utolsó hetében is jut e pár falat az asztalra. Ha a saját gyerekének kell egy cipő vagy egy kabát, akkor azt ne kelljen bonyolult számításokkal kispórolnia a fizetéséből. Ne okozzon gondot ha gyógyszer kell. Ne úgy éljen mint én, akinek amikor elromlott a mosógépe akkor két hónapig kézzel mosta (csavarozott gerinccel) a ruhákat, ágyneműket, mert csak akkorra tudta nagy nélkülözések árán megvenni a legolcsóbb, használt mosógépet. Tényleg lehet, hogy én vagyok az igényes, de nem ezt szánom a gyermekemnek. És ami még fontos: azt sem szánom neki, hogy egy antidemokratikus ország szavazó,- adózó droidja legyen. Köszönöm szépen, de az én gyerekem "titulusa", nem jövőbeni adófizető (Matolcsy György), vagy valaki aki legalább annyira értékes mint egy tehén (Révész Máriusz FIDESZ). Sajnálom de az én értékrendem ezeken túl még sokmindenben nem NER-kompatibilis. Nem hívok bírkának senkit, és mindenki azt az értékrendet követi ami a legközelebb áll hozzá. Mindenkinek megvannak az érvei, nekem pedig a fent felvázoltak. Ettől viszont sem nem vagyok idegenszívű, sem nem vagyok Soros-Gyurcsány vagy Bajnai bérenc. Mégis rám fogják. Az vajon fer? Tényleg baj van velem?