Ma is ment a napi rutin. Elindultam dolgozni. Busz 25 perc. Végállomáson leszállás, irány a metró-aluljáró. Na itt van az, ahol bárki bármit osztogat elveszem, had fogyjon nekik. Annyival is hamarabb fejezhetik be az osztogatást és vehetik fel azt a kis pénzt, amit adnak nekik a megbízóik. Így jut hozzám minden reggel a Metropol újság is. Első kukába kidobom ezt is mint minden mást amire így teszek szert, de ma átlapoztam. Volt benne egy cikk az utcanevekről, azaz, hogy mely neveket tanácsos vagy nem tanácsos használni, meg egy lista ezekről. Így végül bármennyire elnyomtam magamban eddig, hogy a három éve tartó utcanév változtatós diliről írjak, feladtam… Most tartunk itt…
Szóval: a tököm tele van azzal, hogy lassan már eltévedek a belvárosban. Plusz még idegesít is, hogy az utcanév ennyire kardinális kérdés, miközben ha körülnézek az országban nekem nem az tűnik a legnagyobb problémának, hogy ha befordulok a Tanács utcába, akkor annak a névnek volt-e köze a kommunizmushoz vagy sem. Konkrétan nem is érdekel, mert lehet, hogy fejben már a jövő havi röhejes fizetésemet próbálom beosztani (ami tulajdonképpen lehetetlen vállalkozás…), vagy épp azon dühöngök, hogy már megint lerobbant egy BKV busz, és ezért én most elkések valahonnan, esetleg azon filózok hogy az imént három rendőr állt körbe egy hajléktalant és ha ez megtörténhet, akkor mi a humánusság új megfogalmazása. Minden esetre a leglényegtelenebb számomra, hogy van-e Élmunkás utca. Ám az azért már tényleg a bullshit kategória, hogy az utcanév kérdést oly etalonként kezelik, hogy egyenesen az MTA-t foglalkoztatják azzal, hogy nagyon gondosan világítsa meg a kérdést: a „Felszabadulás” , az lehet-e közterület neve…
Hát bekönnyeztem ezen. De komolyan. Életünk és országunk jelene és jövője szempontjából akkora lényeges kérdés az utcanév, hogy azt már-már tudományosan meg kell vizsgálni?
Na és a lista… (Ha már elkezdtem mélyedjünk bele a témába rendesen!)
Abba már bele sem mennék, hogy József Attila nevét mégis milyen megfontolásból küldték el az MTA-nak „bevizsgálásra”, mert az már eleve annyira gáz, hogy inkább nem is szeretném kifejteni az ezzel kapcsolatos gondolataimat… De legalább engedélyezik, úgyhogy azért van akinek még nem borult el az agya…
Az Metropol újság szerint elkaszált (nem javasolt) nevek a következőek:
Alpári Gyula
Április 4.
Asztalos János
Bernáth Lajos
Bokányi Dezső
Bundzsák István (Kiskunhalas)
Császy László
Darvas József
Demény Rezső
Dimitriv
Dobi István
Erdei Ferenc
Élmunkás
Fazekas Gábor
Felszabadítók
Felszabadulás
Fürst Sándor
Garbai Sándor
Gorkij
Hámán Kató
Huszti Ferenc
Ifjúmunkás
Kállai Éva
Karikás Frigyes
Károlyi Mihály
Kilián György
Kisdobos
Kocsis Lajos (Kiskunhalas)
Kókai László
Korvin (Corvin) Ottó
Kovács Sándor (Kiskunhalas)
Kun Béla
Landler Jenő
Lenin
Lukács György
Majakovszkij
Marx Károly (az ő neve „csak” aggályos…)
Matuzsa György (Aranyosapáti)
Máté János
Mező Imre
Micsurin (aggályos)
Mosolygó Antal
Münnich Ferenc
Népfront
Néphadsereg
Nógrádi Sándor
Oprendek Sándor
Partizán
Pálfi Ernő
Rajk László
Révai József
Rosenberg házaspár
Rózsa Ferenc
Rudas László
Sallai
Sallai Imre
Ságvári Endre
Ságvári Endre KISZ lakótelep
Schönherz Zoltán (aggályos)
Szabó Erzsébet (Paks)
Sziklai Sándor
Szűcs József (Kiskunhalas)
Tanács
Takács György (Paks)
Tolbuhin
Úttörő
Vörös Csillag
Vörös Hadsereg
Vörös hajnal
Wiedemann Antal (Paks)
Zalka Máté
Zója
Csak a lakhelyemen legalább három utca neve fog megváltozni, ha a listát nézem.
Ságvári Endrére térnék ki részletesebben, ha megengeditek. Bár sok érdekes név van itt, mint például Károlyi Mihály, aki az első magyar köztársasági elnök volt. De hosszan ki lehetne tárgyalni hogy a "Terv" utcanevet miért is vizsgáltatták meg... stb. Ám mivel hót véletlenül erre a névre kerestem rá a neten, ezért maradjunk Ságvári Endrénél. Nem javasolt a következő indokkal:
„neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, a 20. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartásához kapcsolható.”
Kérek mindenkit, hogy nézze meg maga is, ki volt ő a wikipédia szerint: LINK wikipédia Én csak pár mondatot írnék ide abból amit találtam róla, de a linkre kattintva részletesebben is megismerkedhet az érdeklődő vele.
Budapesti zsidó családban született. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a marxizmussal. Tagja volt a Magyar Szociáldemokrata Pártnak. 1937 szeptemberében részt vett a Tompa utcai nyilasház elleni támadásban, amiért 8 havi fogházra ítélték. 1940.-ben csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Fő szervezője volt a Batthyány-emlékmécsesnél 1941. október 6.-án lezajlott megmozdulásnak, ahol háromszáz szociáldemokrata fiatal adott jelre körülvette az emlékművet, és talapzatára nemzeti színű szalaggal átkötött koszorút helyezett el – A magyar szabadságért – a magyar ifjúság felirattal majd szétszéledtek. Szintén részt vett a Petőfi térnél tartott háborúellenes megmozdulás szervezésében: 1942. március 15.-én 6-8 ezer fős tömeg gyűlt össze a budapesti Petőfi térnél, hogy tiltakozzon a háború ellen. A demonstrálók megindultak a Kossuth tér irányába, ám a Lánchídnál a rendőrség megkísérelte feloszlatni a tüntetőket. A rendőrök közel száz embert vettek őrizetbe, ám a tüntetők egy része mégis eljutott a Kossuth-szoborhoz, ahol megismételték háborúellenes követeléseiket. 1944-ben szerkesztette a Béke és Szabadság című lapot. Részt vett az ellenállási mozgalom szervezésében. 1944 Július 27.-én halt meg, amikor fegyveres összetűzésbe került négy csendőrrel. Az egyik csendőrt ezért halálra is ítélték, majd 2006-ban kimondatott, hogy Ságvárival szemben a csendőrök a korabeli jognak megfelelően jártak el, ezért az ítéletet hatályon kívül helyezték, és évekig tartó vita alakult ki ezzel kapcsolatban. Végül 2008-ban emléktábláját leszedték…
Speciel a személyes magánvéleményem az, hogy egy dolog leszedni egy olyan embernek az emléktábláját, amelyik tulajdonképpen a német megszállás ellen küzdött. Erről vitatkozzanak a történészek vagy akik akarnak. Ám egy másik és nagyon érthetetlen dolog, hogy mitől lett ez az ember, aki tulajdonképpen ’44 utáni éveket már meg sem érte, akkora fekete bárány, hogy még azt az utcát is át kell nevezni amelyik az emlékét őrzi?
Az utcaátnevezősdi számomra innentől egy értelmetlen, ellenségeskedő vircsaft, és ha felszállok a 2-es metróra akkor már dacból is a Moszkva téren szállok le, nevezze azt akárki aminek csak akarja…
