Viktor születésnapja lesz. Az 50-ik. Én mint magyar állampolgár eme kerek évforduló apropóján szeretném kezdeményezni hogy minden év május 31.-ét ünnepnappá nyilvánítsa a magyar kormány.
Indokaim:
Orbán Viktor (jelenleg miniszterelnök) érdemei Magyarország fejlődése szempontjából immár vitathatatlanok. Magyarország állampolgárainak nagy része, viktori három röpke év alatt rátalált önmagára. Hosszú idők óta most körvonalazódott ki a legegyértelműbben hogy mit szeretne a magyar állampolgár. Ezzel párhuzamosan pedig az is tisztázódott nagyjából hogy mi az ami nem kell neki. Ennek pedig elévülhetetlen pozitív hatásai vannak a társadalomra. Kétharmada például jó ideig nem lesz senkinek a Parlamentben, mivel utólagosan kiderült hogy azzal az elavult egypártrendszert hozhatjuk a nyakunkra, ha visszaélnek a bizalmunkkal. Ezen felül a magyar állampolgárok nagy része elkezdett gondolkodni, ennek folyományaként pedig  már nem rohan fülkeforradalmat csinálni a "polgár", "ingyen", "harc", "megvédjük", "nemzet" és/vagy "nemzethalál" hívószavakra, és ezek szinonimáira sem, ha mégoly szép körmondatokba foglalva tálalják is eléjük. Össz-nemzeti közoktatásként is felfoghatjuk azt, hogy immár az egész ország megláthatta, mi a valódi jelentése a mutyi, haveri osztogatás,  és a "ne mi nyerjük a legtöbbet", kifejezéseknek. Ezeken túl pedig a nemzeti öntudatot a viktori kormány valóban kialakította a magyarokban, mivel kiderült, hogy mentális képességeink, humanizmusunk és intelligenciánk messze felül tudja múlni akár egy országot vezető 2/3-os kormány képviselőéit is. Gondolok itt azokra a mondatokra, melyeket  parlamentben ülő értelmiséginek vélt emberek bírtak nyilvánosan elmondani, és közben nem sírták vagy röhögték el magukat... Ilyenek voltak:
"A gyerek legalább olyan hasznos mint a tehén" (Révész Máriusz)

„Kisgyermekeink fenekén, százból harmincnak, hat hétig kis piros pont van, mint a japán kisgyermekeknek” ( Matolcsy György)

„…egy ilyen félázsiai népség, mint mi…” (Orbán Viktor)

"Talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak..." (Varga István)

(Tovább is van, de hírtelen most csak ennyi jutott az eszembe.)
Első sorból nézhettük milyen a pávatánc, és hogyan kell azt járni a külföld, majd pedig egy kicsit felturbózva a szavazópolgárok felé.

Megtanulhattuk, mi a különbség a „tandíj” és az „önköltség” között, és valóban kitisztult a fejekben a különbség békés tüntetők és randalírozó provokátorok között. Na jó! A vaníliás karikát még mindig szeretem, bár egy ideje szőke politikusnő jut eszembe róla…
Saját bőrünkön érezhettük meg a recesszió valóságát, amint az ismeretlentől és a bizonytalantól félő emberek bátorságra tettek szert és kiköltöztek külföldre.
A "kommunista" szó, új értelmet nyert, az "elmúttnyócév" pedig  szlogenné vált, olyanná, melyet két-három éve az ország nagy része megvetően emlegetett, mára pedig majdhogynem visszasírja... A legnagyobb eredmény pedig az, hogy a FIDESZ pillanatokon belül egy törpe párt lesz, melynek soha a büdös életben nem lesz akkora hatalma mint amiben tobzódhatott ebben a három évben. Ennek értéke pedig felbecsülhetetlen!
A teljesség igénye nélkül soroltam fel Orbán Viktor érdemeit, de mindenki láthatja: eme ember tiszteletére méltán szánhatunk egy ünnepnapot, hogy egy szép asztali áldás, és legális házi pálinka mellett megünnepelhessük az ország magára találását.
Kérelmem mielőbbi megfontolását előre is köszönöm, a NERtársaknak. Tisztelettel: LBM