Hát az úgy volt kedves NER-társak, hogy a szociális szférából visszaigazoltam az egészségügybe. /Na nem a pénzért... , de ebbe inkább most ne menjünk bele./ Azért kaptam elő a billentyűzetet, így szép karácsony küszöbén, mert mégiscsak szeretnék köszönetet mondani a jelenlegi legjobb barátaimnak : emberi erőforrás Zolinak, meg Lézer Janinak. Máris írom miért.

2016. Magyarország egészségügye egy szép decemberi napon /úgy 5.-e körül van a fizetés/, arra ébredt, hogy béremelést kapott, és végre mondjuk 15 év munkaviszony után nem csak bérminimumért dolgozik. Nem élt sokkal jobban, de a feeling meg volt, hogy mégis ér valamit a munkája; az hogy nincs hétvégéje, ünnepe, hogy három helyen dolgozik a megélhetésért, de mégis marad, hogy ápolhasson, gyógyítson. Fel is emelte végre a fejét, meg imát rebegett drága vezérünkért, a NER-ért, és még Balogh minisztert is szép orcájúnak látta. Mindezt egy röpke hónapig, amikor is a bérminimum megemelkedett, és az egészségügyünk jó nagy része, újra arra ébredt, hogy bérminimum, vagy környéki összegre határozták meg a " ki mennyit ér" kategóriában. Pont annyit keres mintha tegnap jött volna ki az iskolából, és a tizen év munkája nem is létezne. Mivel "nincs új a nap alatt", következett a a NER jól bevált kommunikációs forgatókönyve: a "hát ezt akkor megbeszéljük", a "kivizsgáljuk, megvizsgáljuk", az "egyeztetünk" , meg "az egészségügy borzasztóan fontos a számunkra"; és hopp el is jött az idei év novembere, az újabb emelés ideje. Sikerült majd egy évig maszatolni a problémát, és már kit is érdekelt a dolog, mikor minden orgánumot tele lehetett rikkantani azzal, hogy jön a 12%-os béremelés az egészségügyben, mer` az "ÖRDESZ" kormány megcsinálta! És jól át lettünk baszarintva! ;midőn kiderült, hogy nem kevés eü. dolgozó bére még így is olyan alacsony, hogy fel kell kerekíteni továbbra is a bérminimumra, tehát éppen annyit visz haza mint előző hónapban. Az élet nem könnyű, de amikor már másodszor érzi a NER-társ, hogy jól átverték, akkor azért el tud szakadni a cérna. Ám kormányunk fantasztikusan tudja, hogyan kell belerúgni a már földönfekvőbe, még, és úgy, hogy az már tényleg nagyon fájjon. /Eme poszt is ezért született/ Végső megaláztatásunk két hete kezdődött, amikoron egy kormányhoz közeli lap megjelentetett egy cikket arról, hogy az eü. dolgozók két, három avagy négy heti bérének megfelelő egyszeri juttatásáról fognak dönteni december 13-án a NER jeles képviselői, melyet még karácsony előtt juttatnának el hozzánk. Innentől nem volt megállás. Mindenhol harsogott a mantra, hogy a kormány karácsonyi ajándékot osztana az egészségügynek, és micsoda szép karácsony ígérkezik nekünk eü.-ben dolgozóknak. Bevallom nem hittem a szememnek, de annyira nyomták mindenhol a hírt, hogy még ha belegondoltam is, hogy ez azért a NER, és csak műkolbaszból van a kerítés, azért legalább a két heti bérnyi pulykapénzt bevettem. Én marha!... Ezidőtájt a MESZK honlapján emberi erőforrás Zoli pedig videóbeszédet tartott, hogy mennyire fontos vagyok én, mint eü.-ben dolgozó nagyrabecsült társadalom virága, mely dolgozik mint a güzü, és hát Ő ezt igazán értékeli. Felvirradt december 13. jeles napja, amit úgy vártam, mint Riska tehén a reggeli fejést, hogy akkor most a három javaslatból melyik lesz a befutó: két, három, vagy négyheti...?? Aztán kiderült, hogy nem hogy pulyka pénz, de lóf@sz sincs nekünk, némi megaláztatással spékelve. Az történt ugyanis, hogy a NER-társ vezírek nemhogy leszavazták volna mindhárom javaslatot, hanem fogták és kidobták a kukába, természetesen ezt nem kikürtölve minden médium számára, hanem csak úgy sutyiban, csendesen. Lézer Jonira midőn rákérdeztek újságíróék, egyszerűen elővette "a megvizsgáljuk mi legyen jövőre a bérekkel" című bla-blát /amivel a padlás már úgy teli van, hogy lassan ránk szakad/, most meg gondolom otthon ül mint aki jól végezte dolgát.. Mert olyan karakán, egyenes ember... Őszintén szólva ez azért fájt! A kis pénz miatt amit végül nem kaptunk meg csalódott vagyok, de az elintézési mód mérhetetlenül megalázó, főleg Janitól, aki oly nagyon tudja, hogy ki mennyit ér. Na de kérlek Lázár NER-társ! Ha már úgy is Ti mondjátok meg, hogy én mennyit érek, akkor legalább vállaljátok fel: szavazzátok le, úgy igaz magyar szívvel, nyíltan, őszintén, igazságotok teljes tudatában a körbekürtölt ajándékotokat! Az ugyanis igen gyáva dolog, ha sunyin figyelmen kívül hagyjátok. Olyan csendesen, hogy a net még mindíg azzal van teli-f@sva, hogy jó lesz az eü.-nek az idei karácsony, míg kb. 2-3 hír szól arról, hogy mindezt hogy húztátok le a toaletten. Ahogy egy kollegina fogalmazott " a saját anyám sem hiszi el, hogy nem kaptam semmit..." Így aztán nagyon szeretném, hogy hősies viselkedésetek is legyen olyan széles mértékben olvasható, mint az ígérgetéseitek. Emberi Zolit meg csókoltatom, és kérem, hogy a "fontos nekünk az eü. dolgozók munkája" típusú videóit rakja fel a youtubra a "tényleg hülyének nézünk" új kategóriát megalkotva, mert pont oda való! Éljen a Karácsony 2017 Magyarország!