Sokat emlegetjük a pedagógus béreket meg az egészségügyi dolgozók fizetéseit, ami érthető. Az a szomorú helyzet, hogy bár a társadalom számára nélkülözhetetlen hivatások ezek, a mi kultúránk még nem jutott el arra a szintre, hogy ezeket érdemei szerint honorálja is anyagilag. Ugyanakkor könnyen elfelejtkezünk a bölcsődei dolgozókról, akik szerintem semmivel sem kevesebbek szakmailag mint a gyermeknevelés más ágazataiban tevékenykedők. Némileg utána néztem és siralmas ami e téren folyik. Kicsit olyan mostohaként kezeli őket az állam, mint például az egészségügyi béremeléskor a szociális szférában dolgozókat: valahogy megfeledkezik róluk. Épp ma olvastam, hogy a bölcsődékben utoljára valamikor 2008 környékén emeltek valami kis bért, és azóta ugyanott állnak. Az olvasottak szerint a bölcsődei nevelők 80 %-a még mindig a Kb. nettó 70 000 Ft-ot viszi haza havonta. Ez az a tipikus közalkalmazotti bértábla szerinti bruttó 114 000 Ft-os bér lehet. (Ismerős az érzés, mert valamikor a szociális szférában én is egy ideig ennyit kerestem, csak nekem megspékelték legalább az ágy melletti pótlékkal, így ha más nem is, de a sírógörcs elmaradt részemről… )
Valljuk be, hogy ez igencsak méltánytalan, legfőképp, ha figyelembe vesszük a felelősséget, és azt, hogy a legkedvesebb kincsünket bízzuk a bölcsődékre. Az első három évben tanul a legtöbbet a gyerek, és a fejlesztésen túl pedig (akinek van gyereke az tudja), hatalmas odafigyelést igényel egy izgő-mozgó, világot épp felfedezni készülő baba, aki ebben a három évben tanul meg egyedül enni, inni, beszélni, ekkor alakul a szobatisztasága, a félelemérzete pedig még nem alakult ki. Ők az a korosztály melyre minden másodpercben figyelni kell, és a bölcsődei kisgyermeknevelőknek pedig nem egy, hanem tucatnyi gyerek ténykedését kell koordinálniuk.
Mint a fent linkelt cikk is kitér rá, gondoljunk bele, ha kifizetik a 10 500Ft-os bérletet ezek a dolgozók, hogy munkába járhassanak, akkor már a 70 000 Ft-nál is kevesebb jut a megélhetésükre.
Nem hibáztatok én senkit, csak úgy érzem róluk sem kéne megfeledkeznünk: sem nekünk, sem a kormányoknak.
A BDDSZ (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) nyáron nyílt levélben fordult ez ügyben Balog Zoltánhoz, aki ugye az „Emberi Erőforrás" miniszter. Ő ezen tények hallatán csalódottságát fejezte ki, majd imígyen reagált: „az ország gazdasági helyzete nem ad minden ágazatban béremelési lehetőséget”.
Demagóg vagy sem, én mégis kitartok amellett, hogy „ Építs még stadiont! Légyszi, légyszi…”