Hónapok óta, új és még újabb földekkel való visszaélések látnak napvilágot. A köznyelv úgy becézi őket: "földbotrány". Ez az a téma amit még a pesti ember is megért: kisgazdák megélhetését játsszák át láthatatlan "nagy gazdák" kezére. A feltételezés jelzőn már túllépett a dolog akkor amikor Ángyán József rámutatott jelentéseivel a problémára, ezen felül pedig sokan nem hiszik el, (mert mért is hinnék), hogy "műköröm építő Mancika", az otthoni muskátli locsolgatás, meg a kis hörcsög etetés közben nagyobb mezőgazdasági tapasztalatra tett szert, mint mondjuk Annus néni egy-egy földből élő szomszédja. Még akkor sem, ha a szépségipar kitanulása után részt vett volna a munkaügyi központ tavalyi, kiemelt projektjeként hirdetett "háztáji állattartás, háztáji növénytermesztés" oktatásában. Annyira azért az sem lehetett jó... Ebből következően pedig már-már rejtély az emberek számára, hogy akkor az előbbi, hogy tudott jobb pályázatot benyújtani az utóbbinál... Na most vegyük azt, hogy mondjuk ennyire nem ért a földhöz a pályázatokat elbíráló társaság. Akkor bizony hamuba sült pogácsával és vándorbottal, illően útjukra kell bocsájtani őket, mert ennyit érnek... Ám azt sem hiszi senki, hogy ennyire buta emberek dolgoznak a földpályázatok körül. Okosak, ügyesek, nincsen azzal baj. Inkább hajlik a közember afelé, hogy az Ángyán ember nem beszél hülyeségeket. A hőbörgés pedig megy ezerrel hónapok óta. Nem is olyan régen Bábonymegyerben volt a legutóbbi tiltakozás, mivel az önkormányzat egyik tagja immáron hatalmas földterületet használhat, miközben azok a kicsi gazdák akik ugyan csak egyszerű lakosok, de a földből élnének, most szinte "földtelenek" lettek. Mondjuk jó is az faluhelyen, mert ezen kívül munka nincs, de legalább felduzzadhat a közmunkás létszám... Szóval a bábonymegyeri kisgazdák szóvá tették ezt, aztán vissza is üzentek nekik, hogy "ha beszélsz megdöglesz"... Na most az ilyen mélyen szántó eszmecsere után a kisember valóban nem tehet semmit, minthogy az ösztöneire hallgat. A létfenntartás ösztönére. Elvégre a kenyerét már elvették, meg is fenyegették; hát lássuk be ennél sokkal többet már nem veszíthet, úgyhogy öntörvényű módon földet foglal magának, ami persze így sem lesz soha az övé, mert simán ki fogják penderíteni onnan... 

Közben már a Párbeszéd Magyarországért is büntetőfeljelentést akar tenni Bábonymegyer miatt, és még Som környéki hasonló „érdekességek” okán. Na itt jön képbe az én, már a poszt címében is megfogalmazott kérdésem: hol vannak a traktorok, vagy legalább a dörgedelmes hangok, amik nehezményezik ezt a fajta eljárást?! Elvégre ez már a sokadik eset, a sokadik településen, ahol a földügyek ilyen módon alakultak. A világért sem bántanám ezeket a vidéki embereket, de nem is olyan rég Viktor volt a messiásuk, és egy szóra elindultak traktoraikkal, hogy nemzet -,meg mezőgazdaság - halált kiáltsanak, és a pokol mocsarába kívánják a Gyurcsány Ferit. Nem baj ez! Volt vér a pucájukban, és kiálltak önmagukért... Ennek tudatában arra gondoltam, hogy ha anno ekkora feldúltságot okozott a fene se tudja már mi, (valaki emlékszik?) akkor most aztán tuti parasztlázadás tör ki. Így aztán már egy ideje érdeklődve figyelem a Kossuth teret, meg az autópályákat, hátha észreveszem, ahogy traktor konvojok tiltakoznak az ellen, hogy fel fog kopni a vidéki ember álla, mert a kormány-haverokon kitört a földbirtoklási vágy, melynek kielégítésére már azt az arany-szabályt sem tartják be, amit egyszer régen saját maguknak megfogadtak, hogyaszongya' "ne mi nyerjük a legtöbbet...". Mára már ez az alapelv sem taggyűlésen, sem "nem taggyűlésen" nem merül fel, mivel átmentek az illetékesek a "merjünk bátran pofátlanok lenni" stílusba. Ám a traktorok még mindig nem jönnek... Én meg lassan úgy érzem magam mint a gyerek, aki rájön, hogy a Télapó nem is létezik, azaz a traktoros tüntetők pár éve igazából nem magukért álltak ki (pedig még maguk is azt hitték szerintem, hogy de), hanem jól megszervezték és felhergelték őket, így csinálva belőlük dísz-tüntetőt.  Viszont ami elmúlt, az elmúlt, és én sajnálom ezeket a gazdákat. Ám a bábonyi gazdák akcióján kívül semmilyen karakán megnyilvánulást nem látok a vidék részéről.

Persze buzdítani nem buzdítom őket, mert a NER nem szereti az ilyesmit, és én még véletlenül, meg még gondolatban sem... Minek tenném, hisz se földem se háztáji állatom nincs. A szupermarket meg nyitva van még szombat vasárnap is... Úgyhogy át is térek egy másik témára, ami sokkal kellemesebb.

A minap voltam a  Kossuth téren. Fantasztikusan gyönyörű ebben a szép napsütésben. Várost látogatni szép dolog, és nem is tilos. Hogy aztán ki milyen járművel rendelkezik és utazik, ízlés és életvitel dolga, na meg hogy mi jutott neki: kinek az Audi kinek a traktor...