Hát NERtársak az úgy volt, hogy megpróbáltam követni az IMF-tárgyalások alakulását. Nem kellett volna… Olyan történet bontakozik ki az adott témából, hogy mindezt vázolni nektek csak úgy tudom, ha elképzelem, hogy van köztetek pszichológus is, mivel erről beszélni, vagy írni már csak terápiás keretek között vagyok képes, esetleg egy játék-babán bemutatva… Aki teheti, az hagyja a francba az IMF-tárgyalások, vagy egyáltalán az IMF-el való kapcsolatunk megértését! Én szóltam!
Mer’ ugye történt az, hogy a NERvezér azt mondta volt, egyszer régen, hogy ha az IMF jön akkor ő megy… Értettük is eme üzenetet, azaz, hogy fújj! Az IMF-et utáljuk. Hasonultunk is hozzá rendesen… Aztán később elkezdett az IMF-el tárgyalni unortodoxia királya.
- Na jó- gondolta a rendes NERtárs – hát akkor most épp szeretjük az IMF-et, mert kell az nekünk. Ha Viktor mondja, úgy van az, és annál igazabb nincs is!
Eközben azonban a Jobbik elkezdett EU-s zászlókat égetni, a kormány mellett kiálló Békemenet meg a sok határon-túli buszutassal bőszen vonultatta fel a belváros utcáin a „Nem leszünk gyarmat” transzparenst. Itt már a legrendesebb NERtárs is némi kavart érzett, és igazándiból el nem tudta képzelni, hogy mi a NERség folyik már itt!... De ez a képzavar nem tartott sokáig, hisz turulban született vezérünk kinyilatkoztatta félázsiai népének, hogy ez itten csak egy afféle pávatánc, és köll’ a francnak az IMF hülye hitele. Én személy szerint úgy meg is nyugodtam, mint Simicska egy –egy a Közgép-nek megnyert pályázat után. Na eddig a pontig úgy éreztem, hogy olyan simán követhetőek az üggyel kapcsolatos dolgok, mint a magyar költségvetés éjszaka, amikor hál’Istennek Matolcsy úr alszik…
Ám mostanra bekövetkezett a mentális katasztrófa, mivel az információk, egy és ugyanazon kormánytól rövid idő alatt olyan pávatáncba kezdtek, hogy a Gangnam Style ahhoz képest komoly balettelőadás. Elsőként kereken egy napig, óránként hallgathatta a rádióban a rendes, és odafigyelős NERtárs-nép, hogy az IMF mocsok megszorításokat akar, és a nemzethalál kikiáltatott, meg az is, hogy féltő vezérünk ezt aztán nem hagyja! Megvéd minket! Olyan büszke is voltam rá... Megnyugodva mentem el a legközelebbi boltba konzerveket vásárolni, hisz a nyugdíjamat is megvédte egyszer nem is olyan régen… Persze másnap kiderült, hogy ilyen IMF diktátum nem volt, a kormányunk csak vicces emberekből áll. Jót nevettem én is…
Azért a spájzom mégis feltöltöttem liszttel, rizzsel, egyébbel, elvégre eláll az, ha megfelelően tároljuk… Még meg sem zsizsikesedett a sok búzadarám, mikorra 200 millió távozott a költségvetésből arra a kommunikációra, melyben meg akarják majd magyarázni nékünk, hogy a régi IMF-megállapodás, az fujj! undorító, de amit drága pocakos egyenruhásoktól halál közeli élményt átélő Viktorunk ledumál, az maga a NERség csúcsa!
Jaj! Istenem! Most mit tegyek?! Már megint szeretjük az IMF-et, a rizs meg rám rohad!... – gondoltam én mostanra már némileg összezavarodva, amikor is elkezdték verbuválni, az újabb Békemenetet október 23.-ára, melyben a felhívás szerint az okos magyar most nélkülöz inkább egy kicsikét, de igába nem hajtja fejét… A dolog hitelét pedig csak erősítette, hogy tegnap mire hazaértem a GDP termelésből, a következő hír fogadott az interneten:
„A miniszterelnök szerint Magyarország ahogyan idén is képes volt arra, hogy IMF-megállapodás nélkül működtesse a gazdaság finanszírozását, úgy 2013-ban is képes lesz rá…”
Hát így jártam NERtársak!
Azt hiszem, hogy hosszas meditációs zenehallgatás, és egy tucat „Teletabbi” mese megnézése után talán rendbe jövök, de sajnos azt az egyet valószínűleg soha nem fogom megérteni, hogy recessziós gazdaságban, miért költ el a kormány 200 milliót egy olyan dolog reklámozására ami nélkül állítólag meg is vagyunk, és igazából nem is akarjuk. Vagy akkor most még is?...
