A trafikügyben kiszivárgott hangfelvételben és a hvg erről szóló cikkében azt hiszem könnyen átsiklottunk egy már a trafikokon is túlmutató momentumon: azaz vesézzük ki, hogy mit jelent ország vezetés meg korrupció szempontjából a következő mondat: „kurva sok megrendelést kapott a Fidesztől”. Ez, mint ismeretes Horváth István szekszárdi polgármester ajakát hagyta el, a pár nappal ezelőttig még erősen letagadott trafikelosztás alkalmával. (forrás hvg.hu)
Az elhangzott mondat lényege, hogy a hvg-hez eljutott hangfelvételen elméletileg a felsorolt trafikpályázók nevei között elhangzott egy helyi vállalkozóé is, aki végül nem is nyert a pályázaton, mivel Horváth szerint nem vitt megfelelő mennyiségű kopogtatócédulát a Fidesznek, pedig mint már idéztem „kurva sok megrendelést kapott a Fidesztől”.
A helyzet igencsak elgondolkodtató. Mert mit is jelent ez? Leginkább azt, hogy a Fidesz ahol döntéshozó pozícióban van, ott nem a célnak, megbízásnak legmegfelelőbb vállalkozásokat, embereket választja ki egy-egy munkára, projektre, pályázatra, hanem azokat akiktől szavazatokra, barátságokra és lojalitásra számít. Azaz igyekszik megvenni hátországát. Szakmaiság, ár, megfelelő kivitelezés szinte abszolút nem számít, csak az alapelv: „mi adunk valamit, és cserébe majd kérünk egy kis szívességet ha eljön az ideje…” Nem is tudom melyik filmben hallottam hasonló mondatot, de abszolút bemutatja, hogy jelenleg milyen alapokon nyugszik az ország helyzete.
Azon túl, hogy erkölcsileg (és törvényileg is?...) elítélhető a módszer, a vállalkozói bizalmatlanságot is erősíti. Mert képzeljük el, hogy a szóban forgó vállalkozó azt hitte anno, amikor a sok Fideszes megrendelést kapta, hogy ő jól dolgozik, jó ajánlatokat tesz, és jó vállalkozó, azaz ezért kap annyi megrendelést. Most pedig arcon vágták, mert kiderült, hogy tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy ő milyen minőségű szolgáltatást nyújt (nem ismerjük ugyebár a vállalkozó tevékenységét), mert a lényeg, hogy megfelelő eredménnyel szolgálja-e a Fidesz szavazatvadász tevékenységét, hogy hasznos-e a párt céljainak.
Minden esetre az elhangzott mondat irdatlanul árt a kormánynak, de sajnos némileg azoknak is akik bármilyen megbízást kapnak tőle. A földügyek, a trafikügy, a CBA és még sok-sok hasonló és minimum megkérdőjelezhető „adok-kapok” üzleti kapcsolat már olyan közfelháborodást váltott ki, hogy a Fidesz ne csodálkozzon, ha valaki vagy valakik százszor is meggondolják, hogy kezet fogjanak-e a Fidesz-el és köreivel. Ha én vállalkozó lennék, egy szerződés megkötését ezzel a szervezettel ezerszer is átgondolnám és még akkor sem biztos hogy beadnám a derekam, ha még oly zsíros megbízatásról lenne is szó. Ugyanis a vállalkozások nem négy évig szeretnének életképesek és hitelesek lenni.
Az események sajnos már túlléptek a finom „ mutyi” jelzőn. Olyan országban élünk, ahol lassan csak az juthat érvényre, aki hasznot hajt a „PÁRT”-nak, és mindenki vesszen aki nem.
Erről Lázár NERtárs szavai jutnak eszembe, aki valami olyasmit mondott, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Jelenleg viszont a „kinek mije van” felállást is ő és társai döntik el; úgy meg nem fer a dolog. Szerintem… És szerintetek?